Lüktető nyaki hipertónia

A fő nyaki verőerek átjárhatósága nélkülözhetetlen az agy vérellátásához.

Súlyos szűkületük szélütés veszélyével jár, de ez az életveszélyes következmény kellő idő­ben elvégzett érsebészeti vagy katéteres beavatkozással megelőzhető. A fejünk vérellátásáért a lüktető nyaki hipertónia eredő négy nagy ér felelős: a jobb és bal nyaki főverőér arteria carotis, annak belső és külső ágaival az agy nagy részét és az arcot, a két arteria vertebralis a kisagyat látja el vérrel, oxigénnel. Az agyalapon van össze­köttetés közöttük, ezért egyikük vagy másikuk szűkülete sokáig észrevét­len marad, súlyos szűkületük azon­ban végül agyi vérellátási zavart okoz.

• Fejfájás hátul: ezek okozhatják a tarkókörnyéki nyomást - Egészség | Femina
• Tarkótáji fejfájás | Sinol M orrspray
• Magas vérnyomás és cukorbetegség kezelése
• Magas vérnyomás 120–80 nyomással
• Nem biztos, hogy csak a melegtől pirul ki és fáj a feje
• Budapest, I.
• Magas vérnyomás étel milyen ételek és kezelés

Az enyhe, gyorsan múló agyi keringé­si zavart tranziens iszkémiás attaknak TIAa tartósabb, következményekkel járó keringési zavart szélütésnek an­gol szóval: stroke-nak [ejtsd: sztrók] nevezzük. A nyaki érszűkület okai, veszélyei Az agy, a szív vagy a végtagok nagy ereinek hosszú távú épsége, átjárható­sága lényegében ugyanazoktól a ténye­zőktől függ.

A verőerek szűkületének kockázatát a magas vérnyomás, a do­hányzás, a cukorbetegség, a kóros vérzsírszint, a családi hajlam, a hasi elhí­zás és a fizikai aktivitás hiánya növeli. Középkorúaknál és idősebbeknél ilyen tényezők fennállása akkor is indokol­hatja a nyaki verőerek vizsgálatát, ha nincsenek érszűkületre utaló tünetek, különösen akkor, ha pl.

A lüktető nyaki hipertónia nyaki verőérszűkü­let azért veszélyes, mert 1 a szűkü­let fokozódásával elégtelenné válhat az lüktető nyaki hipertónia vérellátása; 2 az ér belső falán ki­alakult zsíros plakkok leszakadhatnak és továbbsodródva elzárhatják a ki­sebb ereket; 3 az egyenetlen felületű plakkok beindíthatják a véralvadást, és a vérrög blokkolhatja a véráramlást.

A magas vérnyomás kezelése Aconitum napellus A beteg általában testesebb, pletorrhoeára hajlamos, rendkívül nyugtalan, szorong, halálfélelme van. A vérnyomás hirtelen, teljesen kiszámíthatatlanul ugrik ki, heves bal kar felé is sugárzó mellkasi nyomó fájdalommal, palpitációval heves szívdobogásintenzív pulzáló érzéssel, tompa tarkótáji és halántéki fájdalommal jár.

A szélütés előzményei A TIA már a szélütés közvetlen veszé­lyére figyelmezteti az orvost és betegét. Ezek a tünetek, még ha hamar elmúl­nak is, azonnali kivizsgálást igényelnek, beleértve a nyaki verőerek vizsgálatát. Ha pedig nem múlnak el hamar, sür­gősséggel kórházba kell szállítani a be­teget a szélütéssel járó súlyos agyi káro­sodás megakadályozására.

Az érszűkület fokának felderítése A nyaki verőerek meszesedése, szűküle­te jól felmérhető Doppler-elven alapuló ultrahangvizsgálattal. Az ultrahang ki­mutatja az érfali elváltozásokat, a szűkü­let mértékét, nagy segítséget ad a kezelés megválasztásához. A vizsgálat fájdal­mat, kellemetlenséget, sugárterhelést nem okoz, előkészületeket a dohányzás mellőzésén kívül nem igényel; abból áll, hogy lüktető nyaki hipertónia vizsgálófej tologatásával végig­pásztázzák a zselészerű anyaggal bekent bőrt a nyaki verőerek fölött.

Éppen ezért fontos, hogy minél korábban ismerjük fel a betegséget, hiszen csak így van esélyünk arra, hogy az időben elkezdett terápiával megelőzzük a szövődmények kialakulását. Ennek legbiztosabb módja az, ha orvosunkkal rendszeresen ellenőriztetjük vérnyomásunkat, ám az is sokat segíthet, ha felismerjük a betegség első tüneteit, és nem legyintünk a kisebb panaszokra sem. A magas vérnyomás első lüktető nyaki hipertónia Az első tünetek egyike lehet a visszatérő, jellemző módon reggel jelentkező fejfájás, a tompa tarkótáji, halántéktáji lüktetés, amely lehajlás esetén fokozódik. Okozhat szédülést, fáradékonyságot is. Gondolhatunk magas vérnyomásra akkor is, ha romlik a koncentrálóképességünk és az egyensúlyérzékünk, szívünk visszatérően túl szaporán dobog, vagy gyakran panaszkodunk tompa mellkasi nyomásra, ok nélküli izzadásra vagy múló látászavarra.

Szélütés vagy TIA után komputer­tomográfiát CT vagy mágnesesrezo­nancia-vizsgálatot MRI magas vérnyomás vagy sem végeznek az agyi vérellátási zavar következmé­nyeinek felmérésére, gyakran érfestés­sel angiográfiával együtt. Ha az érultrahang súlyos szűkületet mutat, akkor az életmódbeli és gyógy­szeres kockázatcsökkentés mellett a szélütés elkerülésére műtéti vagy ka­téteres beavatkozást kell végezni.

Érszűkületről akkor beszélünk, amikor az adott ér átmérője az eredeti érték alá csökken, az ér belső átmérője ürege lecsökken, és emiatt a benne áramló vér lüktető nyaki hipertónia is a szokottnál kevesebb lesz. A folyamat egyaránt érintheti a kisebb és nagyobb artériákat sőt, még magát az aortát, azaz a főverőeret, mely testünk legnagyobb átmérővel bíró artériája és természetesen a vénákat is. Hirdetés Mi fokozhatja az érszűkület kialakulásának esélyét? A veleszületett hajlam családi halmozódásaz életkor, a nem a férfiak veszélyeztetettebbek a nőknél, ám ez a különbség hamar kiegyenlítődik a menopauza után mellett az érszűkületnek számos olyan rizikótényezője ismert, amelyek tudatos életmóddal, kellő odafigyeléssel teljesen kiküszöbölhetők: Egészségtelen táplálkozás: a magas koleszterin-  és vérzsírszint az érszűkületek egyik legfőbb kiváltó tényezője, főként, ha egyéb rizikófaktorokkal pl.

Az ér­műtét endarterektómia során a sebész metszést ejt a beszűkült nyaki éren és eltávolítja onnan a plakkokat. A másik lehetőség, hogy katétert vezetnek a szű­kület helyére, egy ballon felfújásával kitágítják ezt az érszakaszt, és a lüktető nyaki hipertónia megakadályozására fém hálót sztentet helyeznek el benne.

Mindkét beavatkozás jelentősen csökkenti a szél­ütés veszélyét és halálozását.

The Floppy Infant: Hypotonia