A hipertónia elmúlik vagy nem sikerül. Magas vérnyomás áttekintés

Bezárás Magasvérnyomás-betegség A magas vérnyomás vagy más néven hipertónia jellemzően a fejlett társadalmak népbetegsége.

Hogyan csökkenthető a magas vérnyomás?

Röviden a vérnyomásmérés során kapott értékről A vérnyomás értékét higanymilliméterben Hgmm adják meg és két számból tevődik össze. Az első szám azt a nyomást mutatja, ami a szív összehúzódáskor kialakul a kar fő artériájában. Ez az úgynevezett szisztolés vérnyomás.

Ezek közül a leggyakoribbak: Életkor. A magas vérnyomás kialakulásának valószínűsége az életkor előrehaladtával folyamatosan nő. Körülbelül 64 éves korig a hipertónia gyakrabban jelentkezik férfiaknál, efölött az életkor fölött azonban nőknél gyakoribb a vérnyomásnövekedés. Családi kórtörténet. A hipertónia a családban öröklődni látszó betegség.

A második szám a szívverések közti szünetben mérhető nyomást mutatja. Ez a diasztolés vérnyomás. A magasvérnyomás-betegség okai A betegség esetén elsődleges és másodlagos hipertóniáról a hipertónia elmúlik vagy nem sikerül. Elsődlegesnek akkor nevezzük, amikor a betegség önállóan lép fel és a magas vérnyomást kiváltó okot nem sikerül kimutatni, míg másodlagosról akkor, amikor a a hipertónia elmúlik vagy nem sikerül vérnyomás valamely más betegség tüneteként jelentkezik.

Az elsődleges hipertóniához számos tényező együttes hatása vezethet, azaz több rizikófaktorral kell számolni. A genetikai tényezőkön kívül meg kell említeni a stresszel járó, illetve a mozgásszegény életmódot, az életkort, a helytelen, különösen a magas sótartalmú étrendet, a dohányzást a nikotin érszűkítő hatása miatt fejfájás cukorbetegség és magas vérnyomás esetén, túlzott alkohol- és kávéfogyasztást.

Másodlagos hipertóniánál pontosan megállapítható az alapbetegség, aminek megszüntetésével maga a hipertónia is megszűnik. A kezelést ennek megfelelően az alapbetegség határozza meg. Számos kiváltó tényezővel kell számolni ebben az esetben is. Ilyenek lehetnek a különböző, érrendszert érintő fejlődési rendellenességek, endokrinológiai kórképek pl.

Magasvérnyomás-betegség tünetei, kezelése - Oktogon Medical Center

A magasvérnyomás-betegség tünetei Az esetek nagy százalékában a betegség nem produkál látványos tüneteket. Ennek az az egyik oka, hogy a közhiedelem szerint a hipertóniának tulajdonított tünetek — többek között a szédülés, fejfájás, időnként vérző orr — ugyanolyan gyakorisággal fordul elő, mint megfelelő értékű vérnyomás esetén.

A gyakori tünetmentesség miatt általában csak egy hétköznapi rutin vizsgálat pl.

Mutass jó példát! Vérnyomás, a csendes gyilkos Mellkasi fájdalom, fáradékonyság, nehéz légzés, feledékenység, lábdagadás — csupán néhány a vérnyomás kilengéseire utaló szövődményi tünetek közül, de nagyon sok esetben tünetmentes a baj. Alattomos betegség a hipertónia, amely térségünkben minden második felnőttet érint.

Amikor tünetek jelennek meg, azok a betegség okozta szervkárosodásokra vezethetők vissza. Az érrendszerben okozott problémákra utal például az orrvérzés, homályos látás vagy a mellkasi fájdalom. Tünetként jelentkezhet még a tarkótáji, spontán elmúló fejfájás, illetve a szédülés vagy a fáradékonyság.

A szemfenéki elváltozások, vérzések, ödémák a koponyán belüli fokozódó nyomásra utalhatnak, de különösen veszélyes tünet a nyaki főverőér elzáródása vagy szűkülete. A kezeletlen, hosszabb ideje fennálló hipertónia különböző helyeken produkálhat tüneteket, szövődményeket, attól függően, hogy mely szervben alakul ki érkárosodás.

Magasvérnyomás-betegség

A betegség miatt megsérült érfalban ugyanis finom lerakódások, vérrögök, vizenyők keletkezhetnek. Ennek megfelelően az agyban jelentősen megnöveli az agyi érkatasztrófák pl.

A szívbetegségek között említhető szívelégtelenség, szívizom-elhalás, szívinfarktus szintén a hipertónia egyik következménye lehet, ha kezeletlenül marad. A vakság kialakulásának szintén előidézője lehet, mivel a retina ereinek összehúzódásához vezet, ami a verőerek elzáródásához vezethet. Az ilyenkor keletkező elváltozások szemfenék- tükrözéskor kerülhetnek felszínre.

A vesét érintő renovaszkuláris eredetű másodlagos hipertónia is nagy veszélyekkel jár és sokféle problémát idézhet elő a szervezet más szerveiben is. Ebben az esetben a veseartéria szűkületéből adódóan a vese vérellátottsága nem lesz megfelelő mértékű. Ennek hatására renin nevű hormon kezd termelődni, ami a test egészében érszűkítő hatást fejt ki, azaz vérnyomás-emelkedést okoz.

A folyamat eredményeképpen a vesében fokozódik a nátrium visszaszívódása, amely a hipertónia fennmaradását eredményezi. Ebből adódóan más szerveknél is súlyos elváltozások léphetnek fel, többek között pangásos szívelégtelenség, stroke vagy veseelégtelenség.

A magasvérnyomás-betegség diagnózisa A diagnosztizálásnak természetesen elengedhetetlen része a vérnyomásmérés, aminek azonban vannak bizonyos kritériumai.

Hogyan csökkenthető a magas vérnyomás?

Megbízható eredményt ugyanis csak a nyugalmi állapotban, normál hőmérsékleti viszonyok között, különböző napokon végzett legalább háromszori mérés adhat. Ezt követően kell tisztázni, hogy elsődleges vagy másodlagos jellegű hipertóniáról van-e szó.

Ehhez a hipertónia elmúlik vagy nem sikerül ebben az esetben is a beteg kikérdezése az életmódjáról, illetve a betegségeiről. A vérnyomást befolyásoló betegségeknél pl. Az egyik leggyakoribb kiváltó ok, az érelmeszesedés kiderítésére a nyaki ultrahangos, úgynevezett Doppler-vizsgálatot alkalmazzák.

További vizsgálatok is indokolttá válhatnak a másodlagos hipertónia a hipertónia elmúlik vagy nem sikerül felállításához. Ezek között kell említeni az EKG-vizsgálatot, vér- és vizeletvizsgálatot, ezen belül kiemelten a vérben lévő LDL-koleszterin mértékét, szemfenékvizsgálatot, mellkasröntgent, továbbá hormonszintvizsgálatokat.

Az ilyen mértékű alapos kivizsgálás célja ebben az esetben is az, hogy pontosan feltárható legyenek a kiváltó okok és így kiválasztható legyen a megfelelő kezelési forma.

A magasvérnyomás-betegség kezelése A kezelés célja, hogy a vérnyomás mértékét tartósan a a hipertónia elmúlik vagy nem sikerül határértéke alá, normál tartományba csökkentse. Ez azért fontos, hogy érdemben csökkenjen annak a kockázata, hogy a hipertónia szövődményei kialakuljanak.

A betegség elsődleges formája jellemzően nem gyógyítható, de életmódbeli változtatásokkal kiegészített gyógyszeres kezeléssel kontrollálható, a szövődmények kialakulása megelőzhető. Az életmódbeli változtatások alatt különösen az alábbiakat kell érteni: a dohányzásról való leszokás, elhízott beteg esetén testsúlycsökkentés, só- és zsírszegény, ugyanakkor rostban gazdag étrend kialakítása, napi alkoholfogyasztás ne haladja meg a napi 1 liter sört, 2 dl bort, valamint a 0,5 dl tömény szeszt, valamilyen rendszeres, legalább heti háromszori mozgásforma végzése.

A megfelelő gyógyszer kiválasztásánál a szakorvos több tényezőt is mérlegelve dönt, így válik egyénre szabottá a kezelés.