Másodlagos hipertónia szövődmények
A hipertónia okozta szövődmények megelőzése és diagnosztikája Szerző: Hipertónia - Dr. Liziczai Imre A magas vérnyomás a szív- és érrendszeri betegségek egyik legfontosabb rizikófaktora.
Szauder Ipoly: Magas vérnyomás, korunk népbetegsége (Mindenki Akadémiája)
A vérnyomás beállítása rendkívül fontos, mert ezzel az érrendszeri betegségek kialakulását késleltethetjük, a fennálló elváltozások romlását lassíthatjuk. Sőt a kialakult célszervkárosodások nagy részét akár vissza is lehet fordítani.
A hipertónia káros hatása több szervet érinthet, és különböző tüneteket okozhat. Az érintett szervek, szervrendszerek károsodását hívjuk célszervkárosodásnak.
A betegség következményei, komplikációk A magas vérnyomás önmagában, bármilyen eredetű is, hosszú távon károsítja a verőereket, ezáltal rontja az életfontosságú szervek működését.
Ez a folyamat több lépcsőben zajlik. Az első, napjainkban már mérhető károsodás jele lehet az érfal rugalmasságának a csökkenése, ami az érelmeszesedés alapját is képezi. Ez a folyamat fokozatosan az erek keresztmetszetének beszűkülésére, vagy éppen finom, zsákszerű kiboltosulására aneurizma vezethet.
Magas vérnyomás (hipertónia)
A kórfolyamat eredményeképpen bármely szervünkben, de másodlagos hipertónia szövődmények a szívben, az agyban, a másodlagos hipertónia szövődmények, verőerekben másodlagos hipertónia szövődmények a szemfenéken magas vérnyomás a leghatékonyabb kezelések klinikai elváltozások jönnek létre.
Szívkoszorúér-betegség Ismert tény, másodlagos hipertónia szövődmények a magas vérnyomással élők közt háromszor gyakoribb a koszorúér-betegség az egészségesekhez képest. A kezeletlen hipertóniások fele hal meg koszorúér-betegségben.
Ez a kórfolyamat klinikailag lehet heveny szívinfarktus vagy éppen életveszélyes ritmuszavar is vagy akár a szív hajszálérszerkezetének elváltozása. A bal kamra falának másodlagos hipertónia szövődmények megvastagodása A szívizomzat próbál alkalmazkodni a megnövekedett terheléshez úgy, hogy az izomrostok megvastagszanak.
- Emoxipin magas vérnyomás esetén
- Elsődleges és másodlagos hipertónia - A magas vérnyomás okai
A megvastagodás viszont nem jár együtt azzal, hogy az érhálózat is adaptálódik a helyzethez, vagyis változatlan hajszálér-kapacitásnak kell ene nagyobb izomtömeget ellátni. Ez értelemszerűen a szívizomzat rosszabb vérellátását eredményezi.
A diagnózist legpontosabban a szív ultrahangos vizsgálatával echokardiográfia lehet felállítani.
Magas vérnyomás (Hipertónia)
A bal kamra megvastagodása ritmuszavarokat okozhat, a folyamat hosszú távon pedig szívelégtelenségre vezethet. Hirdetés Agyi keringési zavarok A magas vérnyomásos betegekben az agyi keringési zavar stroke kockázata hatszorosa a normális vérnyomású személyekének.
Az agyi keringési zavarok figyelmeztető jele lehet az ún. TIA transient ischaemias attack.
Elsődleges és másodlagos hipertónia - A magas vérnyomás okai
Ilyenkor az agyi keringési zavar egy átmeneti, néhány perctől maximum 24 órán belül megszűnő idegrendszerei működési zavart okoz. Tünete lehet valamelyik másodlagos hipertónia szövődmények átmeneti bénulása, érzészavara, átmeneti beszédértési vagy beszédkivitelezési zavar, látászavarde eszméletvesztés is.
Főverőérfal-szakadás A főverőér aorta falának meggyengülésében, kóros kiboltosulásában elsődleges szerep jut a hipertóniának, de egyúttal a kórosan elváltozott érfal másodlagos hipertónia szövődmények is fontos, súlyosbító tényezője.
Vese Részletes vizsgálatokkal nagyon sok esetben kimutathatók a vese szerkezeti vagy működési zavarai. A vese verőereinek elfajulása a szűrőrendszer glomerulusok elváltozását is okozza.
Ez az életkor előrehaladtával mindenképpen kialakul, de a hipertónia sietteti és fokozza a glomerulusok pusztulását.
Magas vérnyomás
A vese kiválasztó képessége csökken, ami kezelés nélkül veseelégtelenséghez vezet. Kezeletlen magas vérnyomásos betegek százalékánál veseelégtelenség a halálok.
Ezen túlmenően a hipertónia felgyorsítja egyéb vesebetegségek, például a cukorbetegség okozta vesebántalom lefolyását is. A vese optimális működése fontos a vérnyomás szabályozásában. A vese verőereinek szűkülete önmagában is elegendő ok lehet másodlagos magasvérnyomás-betegség kialakulására.
A hypertonia tünetei Dr. Farsang Csaba Gyakran előfordulhat az is, hogy a beteg panasz- és tünetmentes, és más okból történt mérés derít fényt a magas vérnyomásra. Az esszenciális hypertoniára egyedül jellemző tünet, panasz nincs. A hypertoniára legjellemzőbbnek tartott tünetek fejfájás, szédülés, fülzúgás, orrvérzés a hypertonia kórisméjének megállapítása előtt nem gyakoribbak a hypertoniás egyénekben, mint akiknek vérnyomása normális. A fejfájás a súlyos hypertoniásokban gyakoribb, elsősorban a tarkótájra, fejtetőre lokalizálódik, és gyakran erre ébred a beteg.
Így a vese, illetve a vese verőerének elváltozása egyszerre lehet oka, következménye és fenntartója a hipertóniának. Szemfenék A látóideghártya, illetve a szemfenéki hajszálérrendszer elváltozása átmérő-ingadozás, tócsás bevérzés súlyos látáscsökkenéshez, rosszabb esetben vaksághoz vezethet.
A szemfenéki kép alapján lehetőség van a magasvérnyomás-betegség előrehaladottságának megállapítására.
A szemfenéki elváltozás alapvetően meghatározhatja a terápia stratégiáját is. Verőérrendszer Elsődlegesen a végtagok — azon belül is a lábak — érszűkületét kell megemlíteni.
A hipertónia okozta szövődmények megelőzése és diagnosztikája
A láb ereinek szűkületére hívja fel a figyelmet a lábszárfekély kialakulása. A súlyos érszűkület a végtag elvesztését okozhatja. Fontos kitérni az agyat ellátó nyaki másodlagos hipertónia szövődmények, amelynek szűkülete átmeneti, súlyos esetben akár maradandó károsodást előidéző agyi keringési zavar kiváltója lehet. Diagnosztika A hipertóniás betegnél fontos eldönteni a következőket: elsődleges vagy másodlagos hipertóniáról másodlagos hipertónia szövődmények szó — mert ez alapvetően meghatározhat további speciális vizsgálatokat, illetve gyógymódokat —, van-e a betegnek egyéb rizikófaktora, kimutatható-e célszervkárosodása, van-e egyéb komoly társbetegsége, mint például cukorbetegség.
Magas vérnyomás 8 oka, 3 tünete és 7 kezelési módja [teljes útmutató]
Ennek megfelelően az orvosi vizsgálatoknak hármas szerepe van: az egyik, hogy meghatározza a hipertónia lehetséges okát, illetve fényt derítsen az esetlegesen már kialakult célszervkárosodásokra, harmadszor pedig felmérje a beteg szív- és érrendszeri rizikófaktorait.
Első teendő a részletes kórelőzmény felvétele hipertónia fennállási ideje, családi kórtörténet megismerése, rizikófaktorok feltárása: dohányzás, alkohol, táplálkozás, fizikai aktivitás.
Jelen van-e bármilyen tünet vagy szövődmény: fejfájás, másodlagos hipertónia szövődmények fájdalomnehézlégzés, fulladás, éjszakai vizelés, horkolásos alvászavar?
Ezek közül a leggyakoribbak: Életkor. A magas vérnyomás kialakulásának valószínűsége az életkor előrehaladtával folyamatosan nő. Körülbelül 64 éves korig a hipertónia gyakrabban jelentkezik férfiaknál, efölött az életkor fölött azonban nőknél gyakoribb a vérnyomásnövekedés. Családi kórtörténet.
A korrekten kivitelezett vérnyomásmérés — ehhez, félautomata, automata készülékek állnak rendelkezésre. A részletes fizikális vizsgálat is fontos információkat ad az esetleges elváltozások tüneteiről testalkat, érzörej, tüdő felett hallható, a keringési elégtelenségre utaló zörejilletve a beteg aktuális állapotáról, célszervkárosodásról, társbetegségek jelenlétéről perifériás erek tapintása, alszári vizenyő, ritmuszavar.
Bene Orsolya, kardiológus Másodlagos hipertónia szövődmények kezelés és a kivizsgálás szempontjából is fontos, hogy felderítsük a magasvérnyomás-betegség okát. Ez alapján a hipertóniát két nagy csoportra osztjuk, primer és szekunder eredetűre. Primer, azaz elsődleges hipertóniáról abban az esetben beszélünk, amikor más kiváltó tényezőt nem sikerül a háttérben kimutatni. Szekunder másodlagos hipertónia esetén, azonban a vérnyomás emelkedését más szervrendszerek eltérései okozzák, elsősorban ezek kezelésére kell törekedni. Ez utóbbiak lényeges ritkábban fordulnak elő, az összes hipertóniás eset kb.
Laborvizsgálatok: vérvizsgálat vérkép, vese- májműködés, a szervezet ásványisó-tartalma, indokolt esetben hormonvizsgálatok. Mellkasröntgen: napjainkban az egyéb vizsgálómódszerek mellett hasznát sokan vitatják, ám fontos információt ad a tüdő és a mellkasi nagyerek állapotáról.
Hasi ultrahang és a nyaki Doppler-ultrahang: a vesék, mellékvesék anatómiai, szerkezeti viszonyait mutatja meg, illetve képet alkothatunk a veseverőerek, a hasi főverőér, a nyaki főütőerek másodlagos hipertónia szövődmények viszonyairól. Szemfenékvizsgálat: a szemfenéki hajszálerek károsodása alapján megítélhetjük a magasvérnyomás-betegség súlyosságát. Ambuláns vérnyomás-monitorozás, ABPM: 24 órán keresztül 15, illetve 30 percenként mért vérnyomásértékek tárolása, illetve időbeni megjelenítése és komplex statisztikai elemzése segítségével a fehérköpeny-hipertónia jól kiszűrhető.
