A gyorsétterem elfogyasztása magas vérnyomáshoz vezet, Vegyen frisset!
Megosztom Ezt teszi a gyorséttermi hamburger a szervezetünkkel Nem túl szép, amit egy gyorséttermi hamburger csinál a szervezetünkkel az elfogyasztását követő egy órában - ezt mutatja be a Fast Food Menu Price infografikája.
WHO Techn. Series a gyorsétterem elfogyasztása magas vérnyomáshoz vezet, Geneva, A túlzott energiabevitel a szív- és érrendszeri betegségek mit éreznek magas vérnyomás esetén ismert kockázati tényezője. Az elhízás szempontjából másodrendű, hogy az energiafelesleg túlzott zsír- túlzott szénhidrát- túlzott fehérje- vagy túlzott alkoholfogyasztásból származik. A telített zsírsavak túlzott fogyasztása megemeli a plazma össz- és LDL-koleszterin-szintjét.
Az egyes telített zsírsavak koleszterinszint emelő-hatása eltérő, legjelentősebb a mirisztinsav C14 és a palmitinsav C16 dyslipidaemiás hatása. A sztearinsav C18 nem befolyásolja a vér koleszterinszintjét, felszívódása után gyorsan olajsavvá alakul.
A transz-zsírsavak a cisz-telítetlen zsírsavak izomerjei, amelyek a a gyorsétterem elfogyasztása magas vérnyomáshoz vezet telítetlen növényi zsírsavak részleges hidrogénezése során keletkeznek. A transz-zsírsavak fő forrásai a hidrogenizált növényi zsiradékok főző-sütő zsiradékok, olcsó margarinok és az ezekben sült, illetve ezekkel készült termékek.
A lakosság transz-zsírsav bevitelének jelentős része a gyorséttermi láncok kínálatából származik. A korszerű, jó minőségű margarinok transz-zsírsavtartalmát speciális eljárásokkal csökkentik, egyes termékekben nulla közeli értéket sikerült elérni.
Évtizedeken át úgy gondolták, hogy a táplálékkal elfogyasztott koleszterin a legfontosabb étrendi atherogen tényező.
Ez történik a testedben, ha gyorskaját eszel
Mára ez a felfogás megváltozott. Humán megfigyelések bizonyítják, hogy a táplálék koleszterin tartalma nem emeli a cardiovascularis kockázatot. A táplálékkal bevitt koleszterin a vér LDL-koleszterin-szintjét nem vagy alig befolyásolja. Sőt, a tojássárgájában levő koleszterin kedvezően befolyásolja a vér lipidértékeit, emeli a HDL-koleszterin-szintet. Cukorbetegségben szenvedőknek azonban óvatosság ajánlott, mert az esetükben napi egynél több tojás fogyasztása esetén a cardiovascularis kockázat emelkedését észlelték.
Az élelmi rostok közé különböző poliszacharidok és a lignin tartoznak, amelyeket a gerincesek emésztőenzimjei nem tudnak lebontani. Az élelmi rostok csökkentik a plazma össz- és LDL-koleszterin-szintjét.
Számos kohorszvizsgálat bizonyította, hogy a magas rosttartalmú a gyorsétterem elfogyasztása magas vérnyomáshoz vezet, illetve a teljes kiőrlésű gabonát tartalmazó étrend csökkenti az ischaemiás szívbetegség kockázatát. A túlzott nátriumfogyasztás a magas vérnyomás kockázati tényezője.
Ha túlzó Na-bevitel esetén a Na-fogyasztást napi 3 g-al csökkentik akkor a szisztolés vérnyomás átlag 5 Hgmm-el, ha 6 g-al, akkor mintegy 10 Hgmm-rel csökken. A Na-bevitel megszorításának jótékony hatása legkifejezettebb a túlsúlyos férfiak esetében. A DASH-diéta Dietary Approaches to Stop Hypertenson zöldségek és gyümölcsök bőséges fogyasztását, teljes a gyorsétterem elfogyasztása magas vérnyomáshoz vezet gabonatermékek és heti kétszer hal fogyasztását, ill.
Az egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavak védő hatásúak a cardiovascularis betegségekkel szemben. Az egyszeresen telítetlen zsírsavak és a többszörösen telítetlen zsírsavak, ha az étrendben ezekkel helyettesítjük a telített zsírsavakat, csökkentik a plazma össz- és LDL-koleszterin-szintjét.
Ezt teszi a gyorséttermi hamburger a szervezetünkkel
Megfigyelték, hogy a többszörösen telítetlen zsírsavak kissé hatékonyabbak, mint az egyszeresen telítetlenek. A legfontosabb egyszeresen telítetlen zsírsav az olajsav n9amely elsősorban az olívaolajban és a dió- és mogyorófélékben fordul elő.
A legjelentősebb n-6 többszörösen telítetlen zsírsav a linolsav n6amely különösen nagy mennyiségben a gyorsétterem elfogyasztása magas vérnyomáshoz vezet elő a napraforgóolajban és a szójában. Az n-3 többszörösen telítetlen zsírsavak az eikozapentaénsav n3 és a dokozahexaénsav n3 zsíros halakban találhatók, ill.
Az n-3 zsírsavak biológiai hatásai sokfélék, kedvezően befolyásolják a lipid- és lipoproteinszintet, a vérnyomást, a szívműködést, az endothelműködést, a véralvadást, gyulladásellenes hatásuk van. Az n-3 többszörösen telítetlen zsírsavak védőhatására vonatkozó bizonyítékok elsősorban olyan intervenciós vizsgálatokból származnak, ahol a résztvevőkkel haldiétát fogyasztattak.
Ezen többéves vizsgálatok szerint a rendszeres halfogyasztás jelentősen csökkenti a cardiovascularis mortalitást. A folátbevitel kérdése a folát és a homocisztein-anyagcsere összefüggése miatt került előtérbe.
A hyperhomocysteinaemia független rizikófaktor az ischaemiás szívbetegség és a heveny agyi vascularis katasztrófa kialakulásában. Szoros kapcsolatot találtak az alacsony plazmafolátszint és az emelkedett plazmahomocisztein-szint között, s megállapították, hogy folátadagolással csökkenteni lehet a magas homociszteinkoncentrációt. Meggyőző bizonyítékok állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy kis mennyiségű alkohol rendszeres fogyasztása csökkenti az ischaemiás szívbetegség kockázatát, függetlenül attól, hogy az alkoholt sör, bor vagy égetett szesz formájában fogyasztották, de más egészségkockázatok növekedése miatt természetesen nem ajánlható a lakosságnak az alkoholfogyasztás az ischaemiás szívbetegség prevenciójaként.
Atherogen hatású a szűretlen zaccos babkávéfőzet, mert emeli az össz- és az LDL-koleszterin-szintet. A kávébabban egy terpenoid lipid kafesztol található, amelynek mennyisége a török módra főzött kávéban nagyon magas, a filterezett kávékban közel nulla. A növényekben a koleszterin helyett növényi szterolok találhatók. Ezek közül különösen a szitosztanol és a rezveratrol csökkentik a szérumkoleszterin-szintet.
A növényi flavonoidok hasonló a gyorsétterem elfogyasztása magas vérnyomáshoz vezet szintén megfigyelték. A rendszeres fizikai aktivitás bizonyítottan kardioprotektív hatású, csökkenti az új cardiovascularis megbetegedések kialakulását és a mortalitást, különösen a koszorúér-betegségekből eredő halálozást. Legalább 30 perc mérsékelt intenzitású testmozgás ajánlott a hét minden napján. Heti keményedő magas vérnyomás nagyobb energiaigényű fizikai aktivitás torna, futás, úszás, labdajátékok stb.
Az elmúlt évtizedekben a táplálkozás- és cardiovascularis betegségek összefüggésének elemzésében a a gyorsétterem elfogyasztása magas vérnyomáshoz vezet zsírok kockázatnövelő hatása került kiemelésre, erre fókuszáltak az ischaemiás szívbetegségek megelőzésére vonatkozó nemzetközi táplálkozási ajánlások is.
Az elmúlt évek prospektív vizsgálatai azonban nem tudtak szignifikáns összefüggést kimutatni a telített zsírsavak bevitele és az ischaemiás szívbetegségek kockázata között. Ennek számos oka lehet. A telített zsírsavak fogyasztása mellett más táplálkozási és életmódbeli tényezők is jelentősen befolyásolják a cardiovasculáris kockázatot. A táplálékban található telített zsírok szénhidrátokra, különösen finomított gabonafélékből készült élelmiszerekre történő cseréje magas glikémiás indexű élelmiszerek egyenesen kockázatnövelő hatásúnak bizonyult.
Ugyanakkor a telített zsírok telítetlenre történő cseréje csökkentette a kockázatot, amely hatáshoz valószínű hozzájárult a növényi élelmiszerek nagyobb mértékű fogyasztása következtében megnőtt élelmi rost és egyéb mikronutriens bevitel. Egyértelmű, hogy sem a magas telített zsírsavtartalmú, sem a magas finomított szénhidráttartalmú táplálkozás nem alkalmas a cardiovascularis betegségek megelőzésére.
Sőt, a finomított szénhidrátok valószínűleg nagyobb metabolikus károsodást okoznak, mint a telített zsírsavak a fizikailag inaktív és túlsúlyos populációkban. Ebből az okból kifolyólag, valamint figyelembe véve az elhízás és diabétes járványszerű terjedését, a finomított szénhidrátok bevitelének korlátozása népegészségügyi prioritás kell, hogy legyen. A szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére vonatkozó táplálkozási ajánlásokban nagyobb hangsúlyt kell fektetni a teljes kiőrlésű gabonafélék, zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek fogyasztásának és a sóbevitel korlátozásának.
A telített zsírok bevitelének csökkentésekor pedig hangsúlyozni kell, hogy telítetlen zsírsavakkal, ill.
Daganatos betegségek Az élelmiszerek, ill. A daganatok kialakulását serkentő permisszív és gátló protektív táplálkozási komponensekkel egyaránt számolnunk kell. Az élelmiszerekkel szervezetünkbe juthatnak karcinogén, ill. Emellett a táplálék számos, az immunrendszer működését, ill. A daganatok kialakulásában különösen nagy szerepe van a túlsúlynak, az elhízásnak és a csökkent fizikai aktivitásnak.
Az elhízás fokozza a a gyorsétterem elfogyasztása magas vérnyomáshoz vezet és végbélbélrák, az endometriumrák, a menopauza utáni emlőrák, a hasnyálmirigyrák, a veserák és a nyelőcsőrák kockázatát.
A rendszeres testmozgás bizonyítottan protektív hatású a colorectalis daganatokkal szemben, a fizikai aktivitás intenzitása és gyakorisága dózisfüggő módon csökkenti a kockázatot. Számos mechanizmus hozzájárul ehhez a hatáshoz: a fizikai aktivitás következtében csökkenő inzulinrezisztencia, a testzsír csökkenése, a szteroid hormonok metabolizmusra kifejtett hatása, valamint a a gyorsétterem elfogyasztása magas vérnyomáshoz vezet csökkent tranzitideje is.
A fizikai aktivitás csökkenti a menopauza utáni emlőrák és az endometriumrák kockázatát is. A rákkockázatot növelő további tényezők a túlzott alkoholfogyasztás, a vörös húsok, a tartósított húskészítmények, az aflatoxinok és a sózott és fermentált halkészítmények fogyasztása, nagyon forró ételek és italok fogyasztása.
A túlzott alkoholfogyasztás bizonyítottan növeli a szájüreg- a garat- a gége- a nyelőcső- a máj- a vastag és végbél, valamint az emlődaganatok kockázatát.
Az alkohol daganatkeltő hatását többféle mechanizmus szerint fejti ki. Metabolitjai pl. Az alkohol oldószerként hatva elősegíti más karcinogén anyagok sejtbe történő bejutását. Befolyásolja az ösztrogénprodukciót, a prostaglandinszintézist, a lipidperoxidációt. A dohányzás hatását szinergikus módon erősíti.
Végül az alkoholt nagy mennyiségben fogyasztókra jellemző táplálkozás sokféle mikronutriensben lehet deficiens, ami megkönnyíti a daganatok kialakulását.
Gyakori megbetegedések
A túlzott vöröshúsfogyasztás marha- birka- sertéshús és tartósított húskészítmények sonka, szalámi, kolbász túlzott fogyasztása bizonyítottan növeli a vastagbél- és végbélrák kockázatát.
A fehér húsok csirke, pulyka és a hal fogyasztásával kapcsolatban a daganatos kockázat a gyorsétterem elfogyasztása magas vérnyomáshoz vezet nem mutatták ki. Sózással tartósított és sós élelmiszerek gyakori fogyasztása a gyomorrák kockázatának növekedésével mutat összefüggést. A mikrobiológiai eredetű szennyezők közül erősen rákkeltő hatásúak az aflatoxinok, növelik a májrák kockázatát.
Aflatoxinszennyeződés elsősorban földimogyoróban, kukoricában, néha pisztáciában fordulhat elő. A hazai élelmiszerek esetében aflatoxinszennyezettséggel nem kell számolni, de import élelmiszerek kapcsán már előfordult határértéket meghaladó szennyezettség.
A bőséges zöldség- főzelék- és gyümölcsfogyasztás csökkenti a szájüreg- a garat- a gége, a nyelőcső- a tüdő- a gyomor- valamint a vastag és végbéldaganatok kockázatát. A keresztesvirágúakban káposztafélék, retek, torma gazdag táplálkozás valószínűleg véd a vastag-és végbél- és a pajzsmirigyrák ellen.
A hagymafélék és a paradicsom jelentős flavonoid- és likopintartalom és a citrusfélék gyomorrákellenes védőhatása bizonyított. A zöldségekben és gyümölcsfélékben található karotinoidok valószínűleg csökkentik a tüdőrák kockázatát, a gyorsétterem elfogyasztása magas vérnyomáshoz vezet tartalmuk daganatellenes hatását is számos kutatás igazolta.
Ideális esetben két alkalom között nem telik el 48 óránál több, de a minimálisan ajánlható gyakoriság a heti három alkalom lehetőleg nem egymást követő napokon.
A teljes kiőrlésű gabonafélékből készült sütőipari termékek bőséges fogyasztása magas rosttartalmuknak köszönhetően csökkenti a vastag- és végbéldaganatok kockázatát. Tej gyakori fogyasztása protektív hatású a colorectális daganatok kialakulásával szemben.
A hatásért a tej magas kalciumtartalma tehető felelőssé, amely az endogén rákkeltő epesavakat megköti, ill. Másrészről a magas kalciumbevitel, melyet elsősorban táplálék kiegészítők szedése esetén észleltek, növeli a prosztatarák kialakulásának kockázatát.
Ezen hatás amit nem szabad enni magas vérnyomás esetén a csökkent D-vitamin-képződés állhat, mely a prosztatában a sejtproliferáció fokozódásához vezet. Az élelmiszerekből származó likopin, valamint a szelén bevitelét protektív hatásúnak találták a prosztatadaganatok képződésével szemben.
A daganatos betegségek kockázatát növelő táplálkozási és azzal kapcsolatos tényezők fizikai inaktivitás, elhízás nagy része jelen van a magyar lakosság táplálkozásában, és az egészséges táplálkozásban rejlő védőhatásokat nem használjuk ki eléggé. Ezért is szükséges a hazai táplálkozási szokások megváltoztatása. A daganatos betegségek megelőzése érdekében megfogalmazott legújabb nemzetközi táplálkozási ajánlás tíz célterületet jelöl ki VIII Az elhízás megelőzése, a fizikai aktivitás fokozása központi jelentőségű a daganatos betegségek megelőzése területén.
A szoptatás elősegítése kedvező hatású az anyára nézve, mert csökkenti az emlőrák kockázatát és kedvező a babára nézve is, mert csökkenti a felnőttkori elhízás és ezáltal számos daganatos betegség kialakulásának kockázatát.
- Magas vérnyomás | TermészetGyógyász Magazin
- Index - Tudomány - Magas vérnyomáshoz vezethetnek a pezsgőtabletták
- Ezt teszi a gyorséttermi hamburger a szervezetünkkel | DÉLMAGYAR
- Népi magas vérnyomás kezelésére
- Milanovich Domi Novák Katalin, leszel a barátom?
- Tévhitek és tények a sóbevitelről - Napi 5 gramm az ajánlott?
- Amennyiben más rizikófaktorok is jelen vannak pl.
- Egészséges egészséges magas vérnyomás nyomás
A bőséges zöldség és gyümölcsfogyasztás kedvező hatását magas élelmi rost, vitamin, ásványianyag- és egyéb fitokemikália- tartalmának tulajdonítható. Energiaszegény volta segít az optimális testsúly megőrzésében is. Lényeges az alkoholfogyasztás mérséklése, a vörös húsok és tartósított húskészítmények és sós ételek fogyasztásának korlátozása.
Táplálék-kiegészítők szedése nem ajánlott megelőzés céljából, mert nincsenek olyan vizsgálatok, amelyek ezek hatásosságát igazolnák. Sőt béta-karotin-kapszulákkal történt klinikai vizsgálatok során gyógyszer a magas vérnyomásért fotó tüdődaganatok kockázatának emelkedését észlelték az intervenciós csoportokban.
Tévhitek és tények a sóbevitelről - Napi 5 gramm az ajánlott?
Valószínűleg egy-egy tápanyag nagy dózisban való szedése nem jár olyan előnyökkel, mint élelmiszerek formájában történő elfogyasztása, amikor a hatáshoz más nutriensek is hozzájárulnak.
A táplálék-kiegészítők szedése nem helyettesíti a kiegyensúlyozott, változatos táplálkozást.
