Magas vérnyomás és szívelégtelenség esetén

magas vérnyomás és szívelégtelenség esetén

Szívelégtelenség A szívelégtelenség gyakori betegség, a felnőtt lakosság kb. Súlyos betegség, amely megfelelő kezelés nélkül fokozatosan romlik és végül halálhoz vezet. A betegség felismerését követő 5 éven belül a halálozás eléri vagy meg is haladhatja a rákos betegségek halálozását.

A súlyosabb stádiumban a betegek életminősége nagymértékben megromlik, egyre nehezebben tudják napi tevékenységüket ellátni. Célunk az, hogy a betegek számára egy rövid tájékoztatást adjunk a szívelégtelenségről, és olyan gyakorlati útmutatóval szolgáljjunk a gyakran felmerülő kérdéseikre, hogy minél jobban együtt tudjanak élni a betegségükkel.

A szív felépítése és működése A szív a mellkas bal felében elhelyezkedő ökölnyi nagyságú izmos falú pumpa, a vérkeringés motorja, amely biztosítja a szervek és a magas vérnyomás és szívelégtelenség esetén megfelelő oxigénnel és tápanyaggal való ellátását. A szív a saját elektromos rendszerét használva szüntelen és visszatérő összehangolt kitágulást diasztolé és összehúzódást szisztolé végez, melynek során oxigéndús vért fogad magába a tüdők felől és továbbít a szervezet felé.

Ez a szívizom számára állandó és óriási munkát jelent. Percenként nyugalomban liter vért forgat meg, mely fizikai terhelés során akárszörösére is nőhet. A szív anatómiailag két részre, jobb és a bal szívfélre osztható, amelyeket a szívsövény választ el. A bal pitvar és a bal kamra között található a kéthegyű mitrális billentyű, a jobb pitvar és a magas vérnyomás és szívelégtelenség esetén magas vérnyomás és szívelégtelenség esetén között pedig a három vitorlából álló trikuszpidális billentyű.

További, ún. A szervezet által elhasznált, oxigénben és tápanyagban szegény, ún. Itt felveszi az életműködéshez elengedhetetlenül szükséges oxigént, és leadja a felesleges széndioxidot. Az oxigénnel felfrissült vér a tüdővénákon át a bal pitvarba kerül. A vérkörnek ezt a részét kisvérkörnek nevezzük.

muskátli és a magas vérnyomás

A bal pitvarból a bal kamrába jutó oxigéndús, ún. Innen az elhasznált vér a viszereken vénákon át ismét a jobb pitvarba áramlik. A vérkörnek ez a része a nagyvérkör. A szív izomzatát a saját erei, az ún. Mikor magas vérnyomás és szívelégtelenség esetén szívelégtelenségről? A szívelégtelenség a szív működésének olyan zavara, melynek következtében a vérkeringés nem tudja biztosítani a szervek és szövetek számára a mindenkori igényeknek megfelelő oxigént és tápanyagot. Emiatt a beteg fáradékonyságról és nehézlégzésről számol be.

Enyhébb esetben ez csak terheléskor jelentkezik, súlyos esetben már nyugalomban is vérellátási zavar, és a fontos szervek, mint például a vese és az agy működési zavara jöhet létre. Szívelégtelenség okai Magas vérnyomás hipertónia A fel nem ismert, vagy nem megfelelően kezelt magas vérnyomás hosszú távon kb.

Ha a vérnyomás az erekben magasabb, a szívnek erőteljesebben kell összehúzódni ahhoz, hogy a megfelelő keringést fenntartsa, és ez a fokozott terhelés hosszabb távon károsítja a szívizomzatot.

A bal kamra fala előbb megvastagodik, majd elgyengül, a szív üregei kitágulnak, a kamraműködés csökken és megjelennek a szívelégtelenség jellegzetes tünetei.

Debreceni Kardiológiai Klinika

A vérnyomás ilyenkor már sokszor nem magas. A magas vérnyomás nem csak a szívet és annak ereit, hanem más szervek érrendszerét például agy, vese, végtagok verőerei is súlyosan károsíthatja, amely a szívelégtelenség keletkezését szintén elősegíti. Szívizomelhalás szívinfarktus A szívelégtelenség egyik leggyakoribb oka a szív koszorúereinek megbetegedése, melynek legsúlyosabb formája a szívizomelhalás szívizominfarktus. Ilyenkor a szívizomzatot ellátó valamelyik koszorúér elzáródik és itt a véráramlás megszűnik.

Ezen a területen a szívizom elhal, hegszövet alakul ki, mely összehúzódásra már nem képes. Az magas vérnyomás és szívelégtelenség esetén szívizomrész kiesett működését a többi, épen maradt szívizomterület próbálja átvenni, azonban ha az elhalás nagyobb izomterületet érint, akkor ez nem lehetséges, és a szívelégtelenség tünetei alakulnak ki. Szívbillentyű betegségek, szívfejlődési hibák A szívben a véráramlás irányát szabályozó szelepek billentyűk megbetegedései, valamint bizonyos veleszületett szívfejlődési zavarok pl.

A billentyűk szűkülete vagy zárási elégtelensége miatt a kamrák és a pitvarok túlterheltté válnak, a szív üregeiben kórosan megemelkedik a nyomás, melynek eredményeképpen szívelégtelenségre jellemző tünetek léphetnek fel. Veleszületett szívfejlődési hibákban, pl.

Szívelégtelenség tünetei és kezelése - HáziPatika

Ezeket a rendellenességeket általában már gyermekkorban vagy fiatal felnőtt korban felfedezik, és megoldásuk az időben elvégzett korrekciós szívműtét. Szívizombetegségek Bizonyos genetikai ártalmak, gyulladásos betegségek, toxikus anyagok, tartós és nagymennyiségű alkoholfogyasztás a szívizmot megbetegítve szívelégtelenséget okozhatnak.

hogyan kell kezelni a magas vérnyomást zabbal

Ilyenkor a szív üregei kitágulnak, a kamrák képtelenekké válnak a megfelelő összehúzódásra és a súlyos működészavar szívelégtelenséghez vezet.

Jelek és tünetek A szívelégtelenség okozta panaszok és tünetek általában fokozatosan alakulnak ki, és az évek alatt súlyosbodnak. A legjellemzőbb panaszok a következők: Fáradékonyság, csökkent fizikai terhelhetőség Szívelégtelenségben a szív nem tudja fenntartani a mindenkori igényeknek megfelelő vérkeringést, ezért különösen fizikai terheléskor az izomzat vérátáramlása nem megfelelő, melynek következménye a gyors kifáradás és a csökkent fizikai terhelhetőség.

Súlyosabb esetekben az egyéb szervek vérellátása is csökkenhet már nyugalomban is.

A magas vérnyomás, hipertónia lehetséges okairól (biologika, ujmedicina, vntv)

Ennek változatos tünetei lehetnek attól függően, magas vérnyomás és szívelégtelenség esetén elsősorban mely szerv keringése csökkent: pl. Nehézlégzés diszpnoé Kezdetben még csak a nagyobb vagy megszokott fizikai terhelés okoz nehézlégzést, később azonban már a kisebb terhelés is kiváltja azt.

A legsúlyosabb esetekben a beteg már nyugalomban is fullad, különösen éjszaka, laposan fekvő helyzetben. Gyakori lehet a sípoló légzés és köhécselés, magas vérnyomás és szívelégtelenség esetén állapotban főleg az éjszakai órákban rohamokban fellépő és csak felülésre csökkenő súlyos fulladásos roham szívasztma vagy tüdővizenyő tüdőödéma is jelentkezhet. Ilyenkor a tüdőerekben a megemelkedett nyomás miatt a tüdőhólyagocskákba folyadék kerül, amely súlyos életveszélyes állapotot okoz, ami sürgős kórházi ellátás nélkül rendszerint végzetes.

Végtagvizenyő, egyéb pangásos tünetek Szívelégtelenségben testszerte felszaporodik a testfolyadék, mivel a szívüregekben és a viszerekben megnövekedett nyomás a szövetek közé kipréseli a folyadékot. Legjellemzőbb tünet, amit a beteg először észlel a bokatájék duzzanata boka ödéma.

Szívelégtelenség tünetei és kezelése

Később a folyadékpangás következtében a máj is megduzzad, és folyadék szaporodhat fel a hasüregben is aszcitesz.

A legsúlyosabb esetekben az egész testre kiterjedő bőr alatti folyadékszaporulat figyelhető meg. Súlyossági fokozatok A szívelégtelenség súlyosságának megítélésekor általánosságban a betegek panaszait vesszük figyelembe és az osztályozásra a New York-i Kardiológusok Társasága által javasolt ún. NYHA funkcionális beosztást alkalmazzuk. Ilyenkor az orvos tájékozódik a beteg családjában előforduló fontosabb betegségekről, a beteg korábbi nagyobb betegségeiről, az aktuális panaszairól, és azokról a kockázati tényezőkről, amelyek szívbetegséget okozhatnak.

A fizikális vizsgálat során magas vérnyomás és szívelégtelenség esetén orvos a szívelégtelenség előzőekben ismertetett látható, tapintható vagy hallható jeleit keresi bokaödéma, megnagyobbodott máj, tágult nyaki viszerek, tüdők felett hallható pangásos szörtyzörejek, esetleg szívzörejek.

Ilyenkor tájékozódik a vizsgáló orvos a beteg vérnyomásáról és pulzusáról is. Mellkasröntgen Ezzel a mindig szükségszerűen elvégzendő vizsgálattal fontos információ nyerhető a szív nagyságáról, alakjáról, és a tüdők állapotáról.

Elektrokardiográfia EKG Ezzel a vizsgálattal a szív működése során keletkező elektromos jelek mutathatók ki, melyekből fontos információk nyerhetők a betegség súlyosságára és a választandó kezelésre vonatkozóan.

Hogyan segíthet a galagonya magas vérnyomás és szívritmuszavarok esetén? - EgészségKalauz

Szívultrahang vizsgálat echokardiográfia Ennek segítségével az orvos tájékozódhat a szív szerkezeti és működési elváltozásairól, és minden fokú magas vérnyomás-mutató megállapíthatja, hogy milyen fokban károsodott a beteg szívének pumpafunkciója.

Laboratóriumi vizsgálatok Ennek segítségével kimutathatók bizonyos egyéb szerveket érintő társbetegségek vagy komplikációk pl. Szívkatéterezés Önmagában szívkatéterezést a szívelégtelenség megállapítására csak ritkán végzünk, legtöbbször a betegséget gyakran okozó magas vérnyomás és szívelégtelenség esetén elmeszesedés súlyosságának a megítélésére végezzük.

Az elmúlt negyedszázad során a szívelégtelenség gyógyszeres kezelésében jelentős változás következett be. Korábban a betegek kezelésére csak a vizelethajtók és a szívizom összehúzódásának erejét fokozó digitáliszkészítmények álltak rendelkezésre, amely gyógyszerekkel ugyan a panaszokat csökkenteni lehetett, azonban a betegek életének meghosszabbítása rendszerint nem sikerült.

A mai korszerű gyógyszerekkel és kezelési eljárásokkal ugyanakkor a betegek panaszainak tartós javítása mellett többnyire a szívelégtelenség súlyosbodása is megfékezhető, és a betegek élete is megnyújtható.

A szívelégtelenség jelenlegi kezelésnek négy fő területe van. Ezek a következők: 1 a betegek életmódjának megváltoztatása, 2 kombinált gyógyszeres kezelés, 3 bizonyos eszközös kezelési eljárások és 4 sebészi beavatkozások, szívátültetés. Életmódbeli tanácsok A szívelégtelenségben szenvedő betegnek csaknem mindig életmód változtatásra van szüksége, melyet a kezelőorvosa tanácsai alapján kell végrehajtania a sikeres gyógyulás érdekében.

A betegek és rendszerint a közvetlen családtagok megfelelő együttműködése nélkül a betegség eredményes kezelése nem valósítható meg. A legfontosabb életmódbeli szabályok a következők: Dohányzás azonnali és végleges elhagyása A dohányzás súlyosbítja a szívelégtelenséget, és számos egyéb betegséget pl.

A leszokásban az egyéni elhatározáson kívül szükség lehet szakember orvos, psychológus segítségére is. Megfelelő diétás szabályok betartása, és az ideális testsúly elérése Elhízott vagy testsúlyfelesleggel rendelkező szívelégtelen betegeknél önmagában a testsúly csökkentésével mérsékelhetők a tünetek.

Az optimáls testsúly megállapítására az egyszerű testsúlymérésnél alkalmasabb az ún. Ezt akkor kapjuk meg, ha a kg-ban mért testsúlyt elosztjuk a méterben mért testmagasság négyzetével. A BMI normális értéke 20 és 25 között van, 25 és 30 között túlsúlyról, 30 felett elhízásról beszélünk. Kérdőív a magas vérnyomásról kóros soványság 18 alatti BMI szintén kedvezőtlen szívelégtelenségben, rendszerint a betegség előrehaladott szakaszában fordul elő kahexia.

Az optimális testsúly eléréséhez a napi kalória bevitel és a rendszeres testmozgás összhangját kell biztosítani. A húsok közül részesítsük előnyben a baromfit és a halat.

Az ételek sótartalmát az élelmiszercsomagolásokon általában feltüntetik. A javasolt napi rostbevitel gramm. Rendszeres testmozgás Ma már a korábbi szemléletünkkel ellentétben a szívelégtelenségben szenvedő betegeknek is javasolt az orvos által megszabott ellenőrzött fizikai tréning, mivel ez kedvező hatású a keringésre és javítja a terhelhetőséget.

A legsúlyosabb esetek kivételével hetente szer javasolt perces nem megerőltető mozgás könnyű séta, kocogás, kerékpározás, úszás. A fizikai terhelés formáját és intenzitását mindig meg kell beszélni a kezelőorvossal, mivel a nagyobb terhelés fokozott veszéllyel járhat. Ha a fizikai tréning közben szokatlan panasz jelentkezik pl.

A nemi élet szívelégtelenségben A nemi aktus a pulzusszám és a vérnyomás jelentős emelkedését eredményezi. Így a súlyos szívelégtelenségben szenvedő, már kisebb terhelésre is panaszos betegek esetében az aktus a betegség rosszabbodását okozhatja, és magas vérnyomás és szívelégtelenség esetén pl. A megszokott partnerrel történő nemi élet közepes fokú fizikai megterhelést jelent a szívelégtelen betegek számára, így az enyhébb szívelégtelenségben szenvedő betegek ezt rendszerint jól tűrik, és normális szexuális életet élhetnek.

Az enyhe vagy mérsékelt szívelégtelenségben szenvedő férfi betegek szedhetnek merevedési zavart csökkentő gyógyszereket is, magas vérnyomás és szívelégtelenség esetén tudni kell, hogy ezek nitrátkészítményekkel együtt nem alkalmazhatók, mivel veszélyes vérnyomásesést okozhatnak. Ilyen gyógyszer szedését mindig meg kell beszélni a kezelőorvossal.

Gyógyszeres kezelés Szívelégtelenségben mindig kombinált gyógyszeres kezelésre van szükség, melynek célja a beteg panaszainak csökkentése vagy megszüntetése, az életminőség javítása, a betegség rosszabbodásának megakadályozása és végsősoron a beteg életének meghosszabbítása. A gyógyszereket az élet végéig szedni kell, és bizonyos gyógyszerek elhagyása még panaszmentesség esetén sem javasolt, mert a betegség romlását okozhatja.

A szívelégtelenség kezelésére jelenleg az alábbi fontosabb gyógyszercsoportokat használjuk: ACE-gátlók Ezek a gyógyszerek egy enzim gátlása útján sokrétű kedvező hatást fejtenek ki szívelégtelenségben, melynek eredményeképpen a hosszútávú kezelés javítja a betegek életminőségét és meghosszabbítja életüket. Az ACE-gátlókat a kezelés kezdetén csak kis magas vérnyomás és szívelégtelenség esetén szabad szedni, és azt csak lassan növelve lehet az ún.

A fokozatos gyógyszerkezdést a betegek rendszerint jól tűrik és mellékhatások a hosszútávú kezelés során is csak magas vérnyomás 2 fok a 2 jelentkeznek.

Ezek közül a leggyakoribbak a szédülés és a száraz köhögés, melyek ha a a gyógyszer dózisának csökkentésével nem szűnnek meg, az ACE-gátló szedését abba kell hagyni és helyettük a kezelőorvos döntése alapján más gyógyszert kell adni.

Szerencsére ritka, de súlyos mellékhatás az ún. Károsodott veseműködés esetén az ACEgátló gyógyszer kórosan megemelheti a vér kálium szintjét, ezért ilyenkor a veseműködés és káliumszint rendszeres ellenőrzése szükséges. Béta-blokkolók Az ACE-gátlók mellett ezek a gyógyszerek azok, amelyek hosszú távon adva bizonyítottan csökkentik a betegek halálozását szívelégtelenségben.

Kedvező hatásukat a kórosan fokozott szimpatikus idegrendszeri izgalom gátlása útján fejtik ki. Ezek a gyógyszerek jelentősen csökkentik a szívelégtelenségben egyébként nem ritka hirtelen halál előfordulását is. A kezelést itt is alacsony gyógyszeradagokkal kell elkezdeni, és a céladagokat csak fokozatosan, a beteg állapotát folyamatosan ellenőrizve lehet elérni. Fontos tudni, hogy a kezelés megkezdésekor a pulzusszám és a vérnyomás rendszerint csökken, és a betegek panaszai fáradékonyság, nehézlégzés, bokadagadás magas vérnyomás és magnetoterápia. Ezek a tünetek általában átmeneti jellegűek, emiatt a kezelést ritkán kell abbahagyni, azonban a szorosabb orvosi ellenőrzés ilyenkor különösen indokolt.

A betegnek meg kell értenie, hogy a béta-blokkoló kezelés eredményei hosszútávon jelentkeznek, melynek eléréséhez érdemes vállalnia még az esetleges kezdeti átmeneti panaszfokozódást is.

Bizonyos társbetegségek fennállása esetén a béta-blokkoló gyógyszereket nem szedheti a beteg, ilyenek pl. Vizelethajtók diuretikumok A vizelethajtók alkalmazása ma is nélkülözhetetlen a szívelégtelenségben szenvedő betegek legtöbbjénél. Ezek a gyógyszerek a szervezetben felgyülemlett folyadéknak a vesén keresztül történő kiürülését segítik elő, ezáltal általában gyorsan megszüntetik a bokaduzzanatot, a máj feszülését, és csökkentik vagy minden a hipertóniáról a tüdőpangás okozta nehézlégzést.

A vizelethajtó gyógyszerek közül leghatékonyabb és leggyorsabb hatású a furosemid, amelyet súlyosabb folyadékpangás esetén intravénásan alkalmazunk. Enyhébb esetekben a kevébé erős vízhajtók pl. Ha nagy mennyiségű vizelet ürül, akkor ezzel együtt jelentős mennyiségű kálium is távozik a szervezetből, ami súlyos következménnyel pl. Ezt káliumsó káliumklorid adásával vagy ún. A vizelethajtók szedésének szükségessége mindig a beteg aktuális állapotától függ, ennek megítélése rendszeres orvosi ellenőrzést igényel.

magas vérnyomás és magas vérnyomás 2 fok

Digitálisz A szívelégtelenség kezelésében legrégebben alkalmazott gyógyszer,amelynek szedése rendszerint akkor szükséges, ha az előbbi három gyógyszer adására nem szűnnek meg a beteg panaszai.

Ilyenkor a digitálisz leggyakrabban digoxin hozzáadása az addigi kezeléshez csökkentheti a panaszokat. Hatását azáltal fejti ki, hogy fokozza a szívizom összehúzódásának erejét. Különösen azoknak a betegeknek kedvező a didoxin adása, akiknek gyors, rendetlen szívverésük pitvarfibrillációjuk van, mivel ilyenkor ez a gyógyszer csökkenti a szívverések szaporaságát. Az orvos által előírt megfelelő adagok szedése magas vérnyomás és szívelégtelenség esetén mellékhatások hányinger, látászavar, rendetlen szívdobogás csak ritkán jelentkeznek.

Egyéb gyógyszerek A fenti leggyakrabban alkalmazott gyógyszerek mellett egyéb gyógyszerek szedése is szükségessé válhat szívlégtelenségben.

magas vérnyomás kezelés alternatív módszerrel

Ilyenek lehetnek pl. Ezek szedésére általában speciális indok alapján, és szorosabb orvosi ellenőrzés mellett magas vérnyomás és szívelégtelenség esetén sor. A gyógyszerszedéssel kapcsolatos tanácsok: Mivel szívelégtelenségben tartós, legtöbbször az élet végéig tartó gyógyszerszedésre van szükség, célszerű a betegeknek ezzel kapcsolatban az alábbi gyakorlati tanácsokat megfogadni: - A gyógyszereket mindig a kezelőorvos utasításainak megfelelően kell szedni, és lehetőleg mindig ugyanabban az időben kell bevenni - Gyógyszerkimaradás esetén, azt mielőbb pótolni kell — kivéve ha nem jött el a következő adag bevételének az ideje ekkor ki kell hagyni az elfelejtett adagot, és nem szabad bevenni a dupla dózist - Csak a kezelőorvos utasítására szabad változtatni a gyógyszerek szedésén - Javasolt a rendszeresen szedett gyógyszerek magas vérnyomás és szívelégtelenség esetén megtanulása, és a leggyakoribb mellékhatásainak ismerete - Ha mellékhatás jelentkezik, mielőbb meg kell beszélni a kezelőorvossal - A gyógykezelést lehetőleg egy orvos irányítsa a gondozást végző kardiológus a háziorvos közreműködésével.

Ha sürgős változtatás történt a kezelésben, a módosítást mielőbb meg kell beszélni a gondozó orvossal - A rendszeresen szedett gyógyszerekről javasolt pontos listát vezetni, amit mindig tartson magánál a beteg, és vigye magával az orvosi ellenőrzésekre - Bármely egyéb okból szedett gyógyszer szedéséről tájékoztatni kell a kezelőorvost Védőoltások Bizonyos fertőző betegségek pl. Ezek megelőzése minden beteg számára kívánatos, és a várható járványok előtt magas vérnyomás és szívelégtelenség esetén elleni védőoltás adása javasolt.

Eszközös kezelési eljárások Az utóbbi időben a gyógyszeres kezelés mellett az ún. Ide tartoznak az elektromos ingerkeltő készülékkel pacemakera beültethető defibrillátorral implantálható kardioverter defibrillátor - ICDés a szívműködést támogató mechanikus eszközökkel, pumpákkal végzett kezelések. Ezekkel a módszerekkel egyrészt a szív gyógyszeres kezeléssel nem kellő eredménnyel kezelt károsodott pumpaműködése javítható, másrészt bizonyos életveszélyes ritmuszavarok elhárítása lehetséges.

harmadik fokú magas vérnyomás kezelése

Sebészi beavatkozások, szívátültetés Ha a szívelégtelenség hátterében műtéttel korrigálható betegség áll pl. Szívátültetés csak a legsúlyosabb állapotban levő, és az optimális gyógyszeres kezelésre nem javuló szívelégtelenségben szenvedő betegek esetében jön szóba. A műtétre csak alapos kivizsgálás után, az erre a célra létrejött szakorvosi bizottság döntése alapján kerülhet sor, Magyarországon jelenleg csak Budapesten.

Amire figyelni kell Testsúly A mindennapos testsúlymérés lehetőleg magas vérnyomás és szívelégtelenség esetén vizeletürítés után, reggeli előtt a szívelégtelenség roszabbodásának megbecsülésének legegyszerűbb módszere. Ha a testsúly rövid idő belül jelentősen növekedik nap alatt kg-nál többelaz annak a jele, hogy a szervezetben túl sok folyadék gyűlt fel, és a szívelégtelenség súlyosbodott. Ilyenkor kezelésen módosítani kell, vizelethajtó bevétele szükséges és egyéb változtatás is indokolt lehet, amit a kezelőorvossal soron kívül meg kell beszélni.

Pulzus Rendszerint a csukló felett, az alkar tenyéri felszínén, a nagyujj felőli oldalon futó verőér megtapintásával tudjuk vizsgálni. Ha ez nehezen kitapintható, akkor a nyak két oldalán futó valamelyik verőér tapintása igazíthat útba. A pulzus normálisan szabályos ritmusú és a percenkénti gyakorisága megegyezik a szívütések gyakoriságával. Az otthoni vérnyomásmérők többnyire alkalmasak a pulzusszám megállapítására is. A szokásos gyógyszerek megfelelő adagban történő alkalmazása mellett a betegek vérnyomása rendszerint alacsony, amit általában jól tűrnek.

Mit kell tudni a szívelégtelenségről?

A szívelégtelenség tüneteinek és jeleinek változása Ha a boka vagy az alsó lábszár duzzadása fokozódik vagy a nehézlégzés gyakrabban jelentkezik, kisebb terhelésre, esetleg nyugalomban vagy rohamszerűen az éjszakai órákban is fellép, akkor rendszerint a szívelégtelenség súlyosbodása áll fenn.

Ilyenkor a kezelőorvost soronkívül fel kell keresni! Szintén sürgős orvosi vizsgálat szükséges, ha váratlan mellkasi szorító fájdalom lép fel vagy bármely eddig nem észlelt szokatlan panasz és tünet jelentkezik pl.

Hasonlókiadványok