A hipertónia kísérleti projektjéről, Humán magas vérnyomás (November 2020)
Sérült idegpályák javítása asztrocitákkal és nanotechnológiával Tudományos karrierjének kiemelkedő elismeréseként a közelmúltban Gábor Dénes-díjjal spearfishing és magas vérnyomás a hipertónia kísérleti projektjéről dr.
Puskás László szegedi biológust, az innovatív gyógyszerkutatás egyik hazai úttörőjét. Azok közé az elkötelezett kutatók közé tartozik, akik elképzeléseiket Magyarországon szeretnék valóra váltani. Az Avidin Kft. Kezdetben főleg külföldi cégeket képviseltünk, illetve disztribúciós munkákat végeztünk, és az ezekből befolyó összegeket fektettük be kutatás-fejlesztésbe. Idővel a pályázati források is egyre nagyobb szerephez jutottak.
Az üzleti modellünk tulajdonképpen még ma is hasonló: befektető nélkül működünk, és a kutatásra fordított pénzt pályázatokból, termékértékesítésből, valamint a saját szolgáltatásaink hazai, illetve külföldi értékesítéséből teremtjük elő. Hogy konkrét példát mondjak: a világ számos országából — köztük Kínából, Koreából, az Egyesült Államokból, Angliából — importált vegyszereket és műszereket forgalmazunk Magyarországon, ami biztos bevételi hátteret jelent, de hasonlóan fontos irányt képvisel az általunk fejlesztett genomikai és a hipertónia kísérleti projektjéről sejt laboratóriumi reagensek értékesítése is, ami elsősorban az európai országokba és Japánba irányul.
Lényegében egy miniatűr gyógyszerfelfedező és -fejlesztő cég a hipertónia kísérleti projektjéről, ami három nagyobb egységre tagolódik. A kémiai részlegünk a hipertónia kísérleti projektjéről új kémiai entitások szintézisére és optimalizálására fókuszál, amik potenciálisan gyógyszerré fejleszthetők.
Rész: Humán magas vérnyomás November
Az ígéretesnek tűnő vegyületeket a screening biológiai laboratóriumi részlegben teszteljük különféle indikációkra — elsősorban központi idegrendszeri és daganatos betegségekre, gyulladásos kórképekre.
A harmadik pillérünk az állatház, aminek különlegessége, hogy steril körülmények között tartott immunhiányos egereken tudunk vizsgálni humán daganattípusokat.
Emellett toxikológiai vizsgálatokat is végzünk, nemcsak a saját kutatásaink keretében, hanem szolgáltatásként is. Ezen a területen versenyelőnyt jelent, hogy rövid idő alatt nagyszámú tájékozódó vizsgálat fut át költséghatékonyan a laboratóriumunkban, ezért a belső fejlesztési programunk szinte minden fontosabb molekuláját is teszteljük ilyen módon.
Szerencsés esetben ezt követhetik az állatokon végzett hatásvizsgálatok. Jelenleg a legelőrehaladottabb fázisban a QR molekulánk van, ami az Alzheimer-kór elleni, a világ összes nagyobb régiójában szabadalommal védett gyógyszerjelölt. Tudni kell, hogy az elmúlt néhány évben rengeteg olyan Alzheimer-kór elleni antitest- vagy kismolekula-fejlesztés bukott meg a klinikai vizsgálatok III.
Ez pedig nemcsak azért komoly probléma, mert a betegek nem jutnak hatékony kezeléshez, a hipertónia kísérleti projektjéről azért is, mert a fejlesztők számára óriási veszteség. Azt is tudjuk ugyanakkor, hogy az Alzheimer-kórt számos olyan elváltozás jellemzi, amik egymással párhuzamosan alakulnak ki, és vezetnek el a klinikai tünetek megjelenéséhez.
Humán magas vérnyomás (November 2020)
A folyamat végeredménye a neuronok elhalása, ebben azonban feltehetően gyulladásos folyamatok és toxikus hatások is szerepet játszanak. Sőt, még a neuronpusztulás előtt kimutathatóan zavart szenved az idegsejtek közötti kommunikáció, amit egy valóban hatékony, korai fázisú oki terápiának fontos lenne helyreállítania.
Éppen ezért én csak olyan gyógyszeres megoldásban hiszek, amely egyszerre képes hatni a betegség több aspektusára.
Ezt persze kombinációs kezeléssel is meg lehetne célozni, de az ideális az, ha szív hipertóniás gyógyszerekkel hatóanyag képes komplex hatást kifejteni.
Ilyen szempontból a mi molekulánk kivételes: gátolja az agyszövetbeli gyulladásos folyamatokat, és — részben ezáltal — kivédi a neuronok pusztulását, emellett pedig javítja a kognitív memóriaműködéseket.
Látva a hatást, utólagosan fejtettük vissza a konkrét hatásmechanizmust, ami éppen az ellentéte annak, ahogy a nagy gyógyszergyárak dolgoznak, ők a hipertónia kísérleti projektjéről jellemzően egy adott célmolekula például egy enzim vagy más fehérje célzott befolyásolására állítanak elő megfelelő vegyületeket.
A QR kezdeti molekulaváltozata egy szívinfarktus elleni hatóanyag fejlesztési projektjéből került ki. Maga a folyamat is érdekes volt: a szintetizált eredeti molekula az általunk vizsgált szívinfarktusmodellen hatásosan gátolta a szívizomsejtek hidrogén-peroxid okozta elhalását, majd a Heidelbergben végzett, in vivo szívtranszplantációs kísérletekben is kedvező hatásúnak mutatkozott, a szívinfarktus patkánymodelljében azonban a hipertónia kísérleti projektjéről nem működött.
Innentől az akkori amerikai partnerünk elveszítette a projekt iránti érdeklődését, mi viszont — mintegy véletlenül — felismertük, hogy a szer befolyásolja a kezelt egerek viselkedését. Innen fejlesztettük tovább, szkopolamin indukálta amnéziamodellben vizsgálva, milyen hatással van a magatartásra. Az úgynevezett Y-maze modellt használtuk, aminek a lényege, hogy az Y alakú labirintusba helyezett egerek természetükből fakadóan igyekeznek mindig az új ág felé orientálódni, és a statisztikák szerint 75 százalékos valószínűséggel meg is találják az új útvonalat.
A szkopolamin hatására ez a találati arány 50 százalékra csökken, ami azt jelzi, hogy az egér nem képes visszaemlékezni, melyik ágban járt és melyikben nem, tehát már nem tudatosan, hanem véletlenszerűen választ. Ha viszont a szkopolamininjekció előtt néhány napig kezeltük az egereket a Q-anyaggal, azt tapasztaltuk, hogy a szkopolamin hatására a hipertónia kísérleti projektjéről vagy alig csökkent a teljesítmény, vagyis a molekulánk teljesen kivédte a demenciát.
Következő lépésben neuronokon asztrocitákon is megerősítettük a védő hatást. A gyulladásgátló hatás felfedezése szintén egy véletlennek köszönhető. Ma már ipari standardnak számít, hogy minden új hatóanyagot véletlenszerűen tesztelnek sokféle támadásponton, így mi is kiválasztottunk mintegy a hipertónia kísérleti projektjéről olyan célpontot, aminek bármilyen köze lehet a neurodegenerációhoz, és kimutattuk, hogy a Q-anyag kedvezően befolyásol egy gyulladásos jelátviteli útvonalat az ún.
És itt jön az újabb szerencsés véletlen: ez az az útvonal, amiről a Kentucky Egyetem egyik professzora nemrég leírta, hogy kulcsszerepet játszhat a neurodegenerációval járó gyulladásos folyamatokban.
napi1 - Pepita patika - Tizenhét
Persze az, hogy erről tudtam, nem a vakszerencsének köszönhető, az viszont szerencsés egybeesés, hogy ismeretlenül is nyitottnak mutatkozott a velünk való együttgondolkodásra, és ma már szorosan együttműködünk a QR tesztelésében. Várakozásainknak megfelelően az egészséges férfi önkéntesek körében a QR molekula biztonságosnak mutatkozott, és felszívódása a hipertónia kísérleti projektjéről elfogadható volt.
A következő fontos lépést a sokkal nagyobb tőkét igénylő további biztonságossági vizsgálatok, majd a betegek körében végzett hatásvizsgálatok fogják jelenteni. Optimista becslés szerint néhány év múlva már ebben a fázisban leszünk. Emellett tavaly ősszel folytatódtak az állatkísérletek, amikről hangsúlyozni kell, hogy jelenleg kutyákon vizsgáljuk a szer hatását.
Tudni kell, hogy a kutyáknál időskorban spontán is kialakulhat az Alzheimer-kórhoz hasonló elbutulás, éppúgy, mint az embernél. Az egereknél ezzel szemben indukálni kell a demenciát, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy az így létrehozott egérmodelleken hiába bizonyul hatásosnak egy tesztmolekula, a III. És amik megbuknak, azok az egerekkel ellentétben a kutyát nem képesek meggyógyítani.
Úgy tűnik tehát, hogy a kutyakísérletek eredményei sokkal jobban transzlálhatók az emberre, így a mostani kutatási szakasz rendkívül fontos a QR molekula és a cégünk életében.
Egyedülálló hazai gyógyszerjelöltet fejlesztenek az Alzheimer-kór ellen
A terápiás kísérlet előkészítése — a különféle magatartási tesztek, az agyi képalkotó vizsgálatok, a vér- és likvorvizsgálatok elvégzése — hosszú időt vett igénybe, de jelen pillanatban már zajlik a kezelés, amit két évre tervezünk, negyedévente kontrollvizsgálatokkal. Azt reméljük, hogy egy fél év múlva már látható lesz, jó irányba indultunk-e, és valóban kimutatható-e in vivo kedvező hatás.
Lehet ebből Magyarországon végigvitt gyógyszerfejlesztés? Erre a célra nemrég alapítottunk egy projektcéget Aperus Pharma Zrt. Reálisan az a célunk, hogy a II. Emellett sajnos azt is látni kell, hogy a továbblépéshez hazánkban sem erő, sem a megfelelő tudás nem áll rendelkezésre, még ha zajlanak is olyan ígéretes kutatások, amik komoly potenciált hordoznak akár diagnosztikai markerek, akár terápiás szerek fejlesztése terén.
A baj az, hogy maguk a kutatók sincsenek tisztában azzal, milyen folyamatokon kell végigmenni a fejlesztés során, beleértve a preklinikai fejlesztés szabályainak és a vizsgálati protokolloknak az ismeretét — pontosabban a a hipertónia kísérleti projektjéről körű ismeret hiányát.
Két éve még én magam is bátrabban nyilatkoztam volna arról, hogy milyen határidővel és hová fogunk eljutni, most viszont már sokkal tartózkodóbb vagyok.
Ez egy külön szakma, amit egy akadémiai intézetben vagy egy egyetemi platformon nem lehet megtanulni. Ami nagy segítség lehet: a klinikai vizsgálatok elvégzésével megbízott cégek komoly támogatást nyújthatnak, például a fejlesztési program átvilágításával.
Mi ilyen szempontból szerencsések vagyunk, mert két nagyon professzionális magyar, klinikai vizsgálatot végző cégtől is komoly szakmai támogatást kaptunk. Ugyanígy az OGYÉI szakmai támogatása is rendkívül hasznos és előre vihet — ezt a tudományos tanácsadási szolgáltatást mi magunk is a hipertónia kísérleti projektjéről vettük, és azt kell, hogy mondjam, messzemenően megérte. A negatív tapasztalataink inkább a magyar innovációs befektetési kultúrához kapcsolódnak.
Az elmúlt évek-évtized során azt láttuk, hogy a befektetők és a cégek nagyon távol állnak egymástól, és emiatt teljesen mások az egymás felé irányuló elvárások, a két fél lényegében elbeszél egymás mellett.
Mindent összevetve, jelenleg nagyobb esélyt látok a magánbefektetői kör bevonására, azonban az ilyen a hipertónia kísérleti projektjéről hozzáférhető tőke kisebb. A befektetők jellemzően nem tartják fontosnak, hogy megértsék azokat az irányokat, amiket nem a legelőnyösebb lehetőségnek látnak, így nem alakul ki érdemi párbeszéd a potenciális befektető és a cég szakemberei között. Éppen ezért most inkább külföldi, semmint hazai befektetőben reménykedünk, mert a külföldi befektetők tájékozottsága, kapcsolatrendszere és szakmaisága sokkal magasabb szintű.
Ráadásul, a Q-projekt kapcsán befektetői szemszögből külön előny lehet a Aki kaszálta a magas vérnyomást Egyetemmel való a hipertónia kísérleti projektjéről. Persze, ha szigorúan a realitások talaján maradunk, kis hazai cégként minimális esély van arra, hogy újat hozzunk egy olyan betegség terápiájában, amin csaknem az összes nagy gyógyszergyár évtizedek óta dolgozik, de a komplex hatásmechanizmus és az eddigi kísérletek eredménye mégiscsak biztató, így talán érdemes az álmainkat hajtani… Valójában éppen ez vonz az alkalmazott kutatásban: az, hogy itt az álmaimnak élhetek, annak a vágyamnak, hogy valamit létrehozzak.
Céklalével a magas vérnyomás ellen!
Jó lenne Magyarországon sikertörténetet írni. De persze ehhez szerencse is kell. Rákkutatással például sokkal régebb óta foglalkozunk, mint a neurodegeneratív betegségek gyógyszeres befolyásolásával, de ott az ígéretesnek tűnő vegyületek egyike sem jutott el eddig olyan fázisba, hogy azt tudtam volna mondani: megérné a több száz milliós preklinikai befektetést.
Hátha ezúttal másképp lesz.
Egyedülálló hazai gyógyszerjelöltet fejlesztenek az Alzheimer-kór ellen
A siker is kemény döntések elé a hipertónia kísérleti projektjéről Az eredmények megfelelő hasznosításáról dönteni sokszor éppoly nehéz, mint eredményt elérni. Az ígéretesnek tűnő molekulafejlesztések szabadalmi oltalmának fenntartása éves szinten tízmilliókat emészt fel, így a bizonytalan kimenetelt ígérő szabadalmakat el kell tudni engedni.
A QR molekulához kapcsolódó két világszabadalom fontos vonzereje lehet a befektetők a hipertónia kísérleti projektjéről, hogy a meghatározó, későbbi dátumú alig 3 éves, így sikeres gyógyszerré fejlesztés esetén esélyt adhat arra, hogy a termék nyereséget termeljen a 20 éves oltalmi idő alatt. Bokor Dóra, szakgyógyszerész.
